10."A szex nem minden!"

Harry szemszöge:

Ha Diana nem avatkozik közbe, Louis képes lett volna úgy megdugni a fürdőben, hogy a férje a kocsiban várja, s nagy valószínűséggel sejti, hogy kettőnk közt van valami. Nem azt mondom, hogy félek a kis lilahajú bájgúnártól, de meg kell hagyni, hogy Louis-hoz való fazon. Fogalmam sincs, hogy hol találkozhattak, no meg hogy Louis képes volt férjül venni. Belegondolni is fura, hogy egy ilyen alak egy ilyen veszélyes emberhez menjen. Blah.

-Minden oké, Harry? -Diana hangja zökkentett ki a gondolatmenetemből, s akkor jöttem rá, hogy még mindig a falnak támaszkodom lehúzott nadrággal. Még a hajhagymáim is bizseregnek a nemrégi mozdulatsortól. Ahogy búcsúzóul végignyalt a hosszomon és megcsókolt. Jézusom.

-P-persze, csak le kell nyugodnom. -kiabáltam ki, aztán rájöttem, hogy elég félreérthető a mondat.

-Akkor zárd be az ajtót. -nevetett. Tettem, amit mondott. Nem bírtam ki, hogy ne érjek magamhoz a jelenetünk után. Úgy döntöttem inkább lezuhanyozom, le kell mossam a napi retket magamról. Lekapkodtam a ruháimat és a szennyesnek kikészített tartóba tettem őket, majd beálltam a zuhany alá, de hirtelen ugrottam is ki. A hideg víz hőmérsékletét még a gyomrom is érezte. Átállítottam melegebbre és immáron megnyugodva léptem be a kabinba. Hátam nekidöntöttem a hamar felmelegedett csempének és lehunytam a szemeim, visszagondolva Louis-ra és a parancsolgató hangjára. Oh, annyira vágykeltő az, ahogy beszél, s parancsol. A magas hangja egyből méllyé változik, ahogy felmérgeli magát.

Ujjaim hajamba vezettem és hátrafésültem, bár teljesen fölösleges volt, mert a víz már folyt mindenfelé. Képtelen voltam ellenkezni a nyilvánvalónak. Ujjaim farkamra vezettem és engedtem a vágynak, ami már akkor felpezsdített, mikor a kapuban megforgatta a szemeit.

-Mit akarsz? -álmos hang szólt bele a telefonba. Oops, lehet nem hajnalba kellett volna hívogatni.

-Csak gondoltam megkérdem mi volt a férjecskéddel, de ahogy hallom alszol, majd visszahívlak reggel. -recsegést hallottam, aztán egy halk ajtónyikorgást.

-Nem, már fent vagyok. Mit akarsz tudni? -sóhajtott. Wow, tud ilyen nyugodt is lenni?

-Csak azt, hogy mit mondott Tom? Szinte biztos voltam benne, hogy balhét fog csapni, erre meg szó nélkül elhúztatok? -felhorkant és fújt egyet, valószínűleg cigizik, megint.

-Mégis mit kellene mondanom? Tán le kellett volna szopjalak a szeme előtt, vagy most elkellene hadarnom, hogyan keféltük végig a délutánt? Harry, nem tartozom elszámolással neked. Igen, szeretem ha a csinos kis hátsódban merülhetek el, de ennyi. Nem tudom mit vársz tőlem, de a farkamnál többet nem kapsz. -köhögött egyet, és öngyújtó kattanását hallottam, tehát még egy szálat elszív. Nagyon is tisztában voltam eddig is a tényekkel, de ezt így kimondva…fájt, még ha nem is érzek semmit iránta.

-Értettem, és nem kérem azt, hogy meséld el, ez a ti dolgotok. Viszont akkor azt nem értem, hogy miért akarsz nekem segíteni. Miért adsz nekem méregdrága telefont, miért akarsz pénzt adni, hogy lakást béreljek, és miért akarod, hogy te legyél az egyetlen szombatonként? -egy levegővel elhadartam neki, aztán fél percen keresztül csak a csendet hallgattam. Miért nem szólal meg?

-Tudod…-ismét fújt egyet. -Eddig azon gondolkodtam, hogy miért nem szeretem Tom-ot. Miért járok folyton a Worksbe. Igazából te segítettél rávezetni arra, hogy miért. -összehúztam szemöldököm és kilépdeltem a teraszra, halkan, nehogy Diana-t felébresszem. Holnap, vagyis ma vizsgája van.

-Én?

-Nem próbáltam meg szeretni. Nem tudok egyetlen érzéssel érezni iránta. Folyton a szórakozás és az élvezet van a szemem előtt, ami nem mindig rossz, de néha sok. Ma rájöttem, hogy Tommy nem változott sokat, én változtam meg. Nagyon.-nem értettem mire akar kilyukadni.

-Mit akarsz ezzel? -kuncogott. Micsoda?

-Tom azt mondta, hogy ne érezzek irántad semmit. Érted? Hogy is érezhetnék, ha még azt se tudom, hogy ki a faszom vagy valójában? -ismét szippantást hallottam. Hm, annyira jól néz ki cigivel a kezében. Bár az is igaz, hogy a farkammal a kezében még vonzóbb.

-Milyen kedves. Megengedte, hogy kúrjunk, csak ne szeress belém? -felnevettem. Ez kimondva még rosszabbul hangzik.

-Valahogy így. Imádom a formás, kefélni való segged, de Tommy az életem egy fontos része, hülyén hangzik, de bűntudatom van kicsikét. -hangosan felnevettem.

-Neked? Pont neked?

-Tudod mit? Felejtsd el, amit ezelőtt mondtam. Holnap átmegyek, ha Tom-ot lepasszoltam a munkahelyére. Velem jössz, majd meglátod, hogy milyen az, ha nincs bűntudatom. Jóéjt, Harry! -azonnal lecsapta a telefont.

Szívverésem felkúszott a halántékomig, és percekig néztem a képernyőt. Tényleg letette!

-Mi a szent szar? -eltettem a zsebembe a telefont, viszont mielőtt lezártam, még vetettem egy hosszabb pillantást a háttérképemre. Művészi!

Halkan visszacsuktam az ajtót és lábujjhegyen lépkedtem a szobám felé. Lefekvés előtt még húztam egy vastagabb zoknit a lábamra, mert a téli fagy miatt jégcsappá változtak az ujjaim. A vastag takarót a nyakamig húztam, s próbáltam kiűzni a tudatomból a gondolatot, hogy holnap már szombat, vagyis ismét dolgoznom kell.

Louis szemszöge:

Reggel elég kialvatlanul keltem, s a szar kedvemre még az is rátett egy lapáttal, hogy a december erős havazással érkezett. Az se tett jót, hogy hajnalok hajnalán egyszál nadrágban álldogáltam az erkélyünkön pár cigi társaságában, de ha már a kis faszszívó felkeltett, valamivel el kellett üssem az időt, mire ismét álmosodok.

-Min agyalsz? -robbant be mellém az ágyba a fakulóban lévő lilahajú egyed és beletúrt az én, egyébként is kócos hajszerkezetembe.

-Azon, hogy mi a lófaszért kell esnie a hónak, mikor ma meló van. -felnevetett morcosságomon. Marha vicces, mondhatom.

-Akkor is érdekelni fog a jeges víz hullása, ha épp a farkadat szívogatom? -felhúztam szemöldököm és felé fordultam.

-Ez kérdés vagy kijelentés volt? -felnevettünk. Mekkora idióta, de én így szeretem.

-Mindjárt gondoltam. -forgatta meg a szemeit. -Jössz egy zuhanyra? -bökött a fürdő felé. Sóhajtottam és kimásztam a jó meleg ágyból, hogy követhessem.

-Miben mesterkedsz? -kérdeztem, mert csodával határos módon most minden csillogott villogott. Általánosságban a legtöbbször kupleráj van mindenhol.

-Én? Honnan veszed, hogy mesterkedek? -nézett hátra, egyenesen a szemembe.

-Talán abból, hogy úgy riszálod a segged, mintha csípőficamod lenne, ezzel együtt a farkam már félórája fáj, másrészt meg, hogy direkt turkálod a hajad ébredés óta. -amint megszólaltam, kezeit a két formás félgömbjére tette és belemarkolt. Megfogtam a karját és magamhoz rántottam.

-Hmm.

-Akármit csinálsz, akkor is imádni fogom minden porcikádat, szóval felesleges a rájátszás. Viszont, ha nem leszel fél percen belül a zuhanykabinban meztelenül, kénytelen leszek a durvább módszereimet használnom. -beharapta ajkait és kéjsóváran nézett a szemeimbe.

-Megfontolandó. A tegnapi durvulásod eléggé betett, de nem utasítanék vissza még egy hasonlót. -gondolkodott el, mire elengedtem és rácsaptam hátsójára. Belöktem a fürdőszoba ajtaján, amit hangosan becsaptam, majd nekidöntöttem és szenvedélyesen kezdtem csókolni.

-Kihúzod a gyufát! -mormogtam ajkai közé.

-Inkább a farkadat szeretném, ha nem probléma. -rátenyerelt ágyékomra és beharapta száját. Lerángattam róla egy pillanat alatt az össze ruhadarabot, majd beállítottam a vizet és magamután húztam. Megvártam, míg a csempét összefröcsköli forróvízzel, mert tudom milyen szar a jéghideg csempének dőlni. Miután minden körülmény megfelelt, fordítottam helyzetünkön és én dőltem a csempének, s leengedtem a karjaim, ezzel szabad utat adva Tommy előtt.

-Na? Már nem olyan nagy a szád? -vigyorogtam.

-Dehogynem. Pont a farkadra lett méretezve. -letérdelt és mondandója közben a hosszommal szemezett. Kezébe fogta a tövénél és erősen megszorított. Lehunytam szemeim és hátradöntöttem fejem.

-Ebben sem kételkedem. -sóhajtottam, s sziszegve hagytam, hogy végignyalogasson, aztán elkezdje a régóta gyakorolt pozitúráját, a mélytorkozást. Nem is tudom ki is a jobb…Harry vagy Tommy?

-Nos? -nyalta körbe száját pár hosszú perc múlva. Haja lelaposodott a hatalmas párától, ami a kabinban uralkodott. Vizes kezemmel lomhán beletúrtam hajába és hüvelykujjammal száját kezdtem masszírozni.

-Nem tudom felfogni, hogy tudod mindig a kívánságaim. -csillogó szemekkel nézett enyémekbe.

-Hozzád mindig is a farkadon keresztül vezet az út. -nevetett fel. -Te tanítottál nagyrészt, de egyébként csak szimplán szeretlek. Nem nagy tudomány, hogy tegyek a kedvedre. -rántott vállat. Miért ilyen nehéz ez? Én nem tudom mindig, hogy mit akar, mire gondol.

-A szex nem minden, Tommy. -fordítottam hátat neki és kezembe vettem a samponos dobozt.

-Lou. Miért mondod ezt? Ez a te szöveged, mindig azt mondtad, hogy első a szex. -vállamra tette a kezét és átölelt hátulról. Na ezt utálom. Mindenki magasabb nálam.

-Tudom, csak sok minden változott mostanában. A banda teljesen tőlem függ. Mindent nekem kell intéznem, idegesítő. -magam fölé húztam a zuhanyrózsát és felhabosítottam a sampont a fejemen.

-Miért nem ezt mondod? Tudom, hogy problémáid vannak, észrevettem, de azt hittem majd elmondod. – hajtotta le a fejét. -Harry is ezért van, igaz? -rákaptam a figyelmem.

Tényleg ezért lenne?

-Nem tudom. Alig pár napja ismerem, és szégyellem is, hogy ezt teszem veled. Egyszerűen sok ez az egész. Ma pedig megint be kell mennem a gyárba. -Tommy nagyon jól tudta, hogy ez mit jelent. Ha a gyárba megyek, akkor onnan nem sűrűn jövök ki sebek nélkül.

Mivel a kisebb bandánk főnöke vagyok, nekem kell elintéznem az összes kokainnal és heroinnal kapcsolatos ügyfeleket, illetve a szállítmányokat is. A többiek csak dílerkednek és árulják a cuccot.

-De ugye ide jössz vissza? -riadt meg.

-Persze, hogy ide. Hova máshová mehetnék? -lehajtotta a fejét és megrántotta a vállát. Furcsa. -Hé. -nyúltam álla alá.

Egymás szemébe néztünk és próbáltam kiolvasni, mit is gondol.

-Ne gondolj hülyeségekre, oké? -felhorkant.

-Ne? Louis, alig vagy itthon mostanában. Tudom most már, hogy Harry-vel voltál, de nem tudhatom, hogy nem vele leszel ezután is. Hülye voltam, hogy azt mondtam tegnap, hogy nem érdekel mit csinálsz, csak legyél velem. Nem így van, én csak azt akarom, hogy engem szeress és ne keress mást. Inkább dugj mg mindennap háromszor, ha ez kell, hogy itt legyél. Rosszul esik minden egyes félrelépésed. Ez nekem fáj. -sírta el magát.

-Tommy. -húztam magamhoz és öleltem át szorosan. Vállamba hüppögött, de akkor is….nagyon rosszul éreztem magam. -Sajnálom. Sajnálom, de én nem tudok változni. -még jobban sírt. Istenem.

-Szeretlek. -sírta.

-Tudom. Én is szeretlek, téged. -furcsa házasságunk van. Ám én tényleg nem tudok változni. Akárhogyan is szeretnék, nem megy. Képtelenség. Ha csak Harry-re gondolok, máris áll a farkam és muszáj magamhoz nyúlnom, viszont Tommy nekem fontos. Nagyon sokat jelent nekem.

Ezzel fogom elveszíteni?

9. "Csak szex, és egy kis szerelem"

Louis szemszöge:

A hazafele út teljesen csendben telt, s egyre idegesebb lettem közben. Azt én értem, hogy Tom észrevett minket, viszont akkor mit pattog? Sejtette, sőt, szerintem ezért sem kedvelte az első perctől fogva, mivel tudja, hogy Harry a tipikus esetem, akitől már akkor s feláll a farkam ha csak erősen fújja ki a levegőt.

-Louis? -Tom-ra néztem. -Nem akarlak megváltoztatni, én így szeretlek, viszont azt is tudnod kell, hogy a férjed vagyok. Szeretném, ha nem találkoznál vele, ennyi az egész. -kiszállt a kocsiból, s kinyitotta a bejárati ajtót. Basszus.

Igaza van, a kurva életbe. Szerettem Őt valamikor, viszont mára már nem annyira. Nem akarom elveszíteni Őt attól még, hogy Harry-vel dugunk. Hajamba túrtam ma már sokadjára és befelé mentem, de csak miután leállítottam a motort és kiszedtem a rengeteg csomagot a csomagtartóból.

-Tommy! -kiáltottam.

-Konyha! – Ő pedig vissza. Letettem a cuccait a lépcső előtti részre és üres kezekkel indultam a nyomába.

Mögé léptem és átkaroltam.

-Hülye vagyok, tudom, de nem tudok változni. Nem tudok az egyik napról a másikra egy olyan ember lenni, aki folyton veled van. Egyszerűen képtelen vagyok erre. -mormoltam a fülébe, miközben a nyakát csókolgattam. Az illata megbolondít. Imádom.

-Várj! -fordult meg. -Lefeküdtél vele, igaz? -beszívtam a levegőt és nem válaszoltam, csupán a szemébe néztem. -Oh. -letette a poharát és kibújt a kezeim alól, majd a lépcsőhöz indult.

-A kurva isten basszon belé! -ütöttem egyet a pultra, s megindultam Tom után. -Tom! -becsapta a szobánk ajtaját mire odaértem. Kitártam az ajtót és felé közelítettem.

-Nem játszod el még egyszer ezt! -kiabálta. Megtántorodtam.

-Még egyszer? Miről beszélsz? -kérdeztem dühösen.

-Ne játszd a hülyét, nem áll jól. Tudok Rick-ről is, csak azt hittem, hogy vége van végre. Hát nem, jön egy másik ribanc, akivel kefélgetsz, mi? -kiabálta, s a szemei könnyesedtek.

-Akkor? Mit vársz tőlem? Tudod milyen vagyok, azt mondtad szeretsz, nem elég ha veled vagyok és hozzád jövök haza? -elfordult és szipogott.

-Nem! Én téged akarlak, azt hogy olyan legyél mint az elején és csak engem akarj! Szerettél, mi változott? -lejjebb vette a hangerőt, engem pedig pont, hogy ez idegesített fel még jobban.

-Az hogy már nem! -még levegőt is elfelejtett venni. A picsába.

-É-értem. Akkor, szerintem tudod mi a következő. -letörölte kibuggyant könnyeit és arrább állt. Kivette a szekrényből a bőröndöt és kicipzározta.

-Mi?

-Ennyi, Lou. Te már nem az vagy, akibe beleszerettem anno, már nem olyan vagy. Noha szerettél, már nem. Menj a Harry-dhez engem pedig hagyj. Megleszek. -kapkodtam a fejem utána, de összezavarodtam. Vége? Mi? Nem lehet vége!

-Tommy, nem úgy gondoltam! É-én szeretlek, csak már nem úgy, ahogyan régen. -fogtam meg a karját, de kirántotta.

-Tényleg? És hogy? Nem egyszer és nem egy emberrel csaltál meg, szerinted más ezt meg tudná neked bocsájtani? Fasz! -köpte a szavakat dühösen, s dobálta a bőröndbe a ruháit. Erősen megfogtam a karját és magamhoz rántottam.

-Megmutassam? Azt a Louis-t akarod, aki régen volt? Aki addig kefélt, míg könyörögtél? -pár centi választott el minket egymástól, de nem teketóriáztam. Ajkaira tapadtam, melyek most sósak voltak a könnyektől, s teljesen magamra húztam testét. Egy pillanatra sem ellenkezett, sőt, szinte kérte, hogy váljak a régivé.

-Csináld! -belemarkolt a hajamba és tépte a számat, holott tudta, mindig én irányítok. Elváltam tőle egy pillanatra, míg kikapcsoltam a telefonjainkat és lebasztam a földre a bőröndöt a ruhákkal együtt. Lelöktem Tommy-t az ágyra és lehúztam a pólómat, majd az övemet is kicsatoltam.

-Majd meglátod, hogy mennyire is kellesz nekem, mert fontos vagy nekem. -dünnyögtem a fülébe és beleharaptam említett testrészébe, majd levettem a pólóját. Végig nyaltam nyakától egészen a köldöke aljáig, majd visszakúsztam a mellbimbójáig, melyet nyaltam, haraptam, ingereltem. Újabb csókot adtam ajkaira, s mosolyogva figyeltem, ahogy lehunyt szemekkel élvezi, hogy az ágyékunkat összedörzsölöm. Megfogta a nyakam s visszahúzott magára, hogy ledugja nyelvét a torkomon. Kis oroszlánom.

Hevesen csókoltuk egymást, majd leküzdöttük egymásról a maradék ruhadarabokat, aztán lábai közé térdeltem, s átlendítettem lábam fején. Először is így kúrtunk, így nem árt egy kis nosztalgia etéren is.

Egyből rátért a lényegre, s bekapta a makkom, így én is rábuktam farkára erőteljesen. Éreztem ahogy keze összevissza matat a hátsómnál, így ösztönösen fordítottam a helyzetünkön.

-Nem – nem! -csaptam a seggére, mivel én kerültem alulra. Felhajoltam, hogy elérjem kemény farkát, majd leengedtem a torkomig, míg Ő tiszta erőből szorította és szívta a szájával az enyémet.  -Ne ilyen erősen…leszakítod, ah-a farkam. – szóltam rá.

Belekarmolt combomba és lehajolt, hogy a heréim is kezelésbe vegye, miközben kezével a farkamon dolgozik. Lehunytam szemeim és egy pillanatra el is feledkeztem a durvaságról és a kefélésről, mert olyan érzékien nyalogatott és szopott, hogy a látásom is elhomályosult.

Benyálaztam két ujjam, s ujjazni kezdtem átnyúlva a derekán, míg a szám a farkával volt elfoglalva, ám nem sokáig bírta, majdnem elélvezett a két helyről érkező impulzustól.

-Bassz meg! Gyere, Lou! -hátra vágta magát és széttárta lábait. Végignéztem rajta, de mikor eljutottam farkáig valami bekattant. A fényes makk és a pulzáló ánusza kikészített. Leszartam az óvszert, a síkosítót, csupán egy kis nyálat folyattam a kezemre és körbekentem azt a farkamon, majd teljes hosszom eltüntettem benne. Felordított a hirtelen jövő fájdalomtól, de mivel gyorsan mozogtam benne, ez hamar átalakult kéjjé, gondolom, merthogy  fájdalmas nyöszörgései élvezetes hangokká változtak. Ujjaim belevájtam derekán lévő húsába és úgy döntögettem magam belé, ám egy idő után elfáradtam, a gyors tempó egy szempillantás alatt lefárasztott. Gyorsan kihúzódtam belőle.

-Hé!

-Térdre és pucsíts! -sebesen tekergette a lábait míg kutyapózba nem vágta magát, s olyan szinten kitolta a seggét, hogy csak egy kicsit kellett előre mozdulnom, máris mélyen járhattam benne. Annyira szeretem, hogy ennyire kapható bármire.

-Gyorsíts! -hátára hajoltam és belemarkoltam hajába, így hátrafeszített fejjel nyögött.

-Majd én tudom, mikor kell gyorsítani! -belevágtam magam, majd egyre s egyre gyorsabban, s egyre nagyobbakat is nyögött. A hangok, melyek a száján jöttek ki, s az összecsapódásaink hangja sebesen juttatott a csúcs közelébe, de mikor elengedtem haját és előreesett a feje, megláthattam, hogy vörös, duzzadt szája nyitva van, s állandóan nyalogatja, arra késztetett, hogy még jobban mozogjak benne, s közben hajoljak oda egy csókért.

-Elhiszed már? – nyögtem, de folyton az járt a fejemben, amit mondott.

-Csináld! Verd ki nekem! -átnyúltam a hasán és közrefogtam farkát, ami úgy csúszott a markomban akár a samponos doboz hajmosás közben. -Mindjárt! -szűkölte, s egyre többet pulzált a farkam körül.

-Gyere édesem, élvezz el apucinak! -felkiáltott és még löktem belé párat, hogy eszméletlen élvezetben legyen része. Nevemet nyögve szinte percekig élvezett a markomba.

Kihúzódtam belőle, miután elcsitult kissé és a hátára fordítottam, hogy végre én is elmehessek. Lehunytam szemeim és csak arra figyeltem, hogy milyen gyönyörű is.

-Tommy! -derekamra tette a kezét és hagyta hogy nevét nyögdécselve a hasára élvezzek jó hosszan.

Szám kiszáradt, s mire visszatértem a kábulatból, Tommy már előttem volt és csodálva nézett rám. -Mi az?

-Kurvára imádom, mikor elveszted a fejed és csak élvezel! -tág pupilláját nézegetve azt gondoltam, hogy betépett, de mivel az imént szexeltünk egy kurvajót, kétlem hogy az miatt lenne.

-Én pedig kurvára imádom, hogy ki tudod belőlem provokálni az állatot. -felnevetett és magára rántott, majd megcsókolt mélyen, s forrón. Mikor elváltunk a kezével közénk nyúlt és végigtörölte hasát, majd lenyalta kezéről az élvezetemet. Jézus, ez nem normális, viszont kibaszott izgató. Elkaptam a kezét és bekaptam az ujját, de közben csakis a szemét néztem. Mikor voltunk mi utoljára együtt ilyen módon?

-Szeretlek, Lou! -elsöpörte a hajam a szememből és végig nézett az arcomon.

-Én is szeretlek téged, csak….-láttam rajta, hogy kicsit csalódik, de nem mutatta ki.

-Tudom. De ígérd meg nekem, kérlek. Ígérd meg, hogy nem fog érezni semmit Harry iránt. Nagyon kérlek! -kezei közé vette arcom és úgy nézett egyik szememből a másikba.

-Nem fogok, megígérem! -lehajoltam ismét egy csókra, melybe belemosolyogtam, mivel a kezét az arcomra törölte. -Te most belém törölted a saját spermámat? -nevettem föl.

-Ez van, majd lenyalom! -kacsintott. Felkelt az ágyról és a fürdőt vette célba, én pedig nem tudtam levenni a seggéről a szemem, mely most olyan vörös volt, mint egy cékla. Szegénykém.

Elterültem az ágyon és kezeimre feküdtem. Hogy lehettem ekkora barom állat?

Tommy tényleg szeret, én pedig imádok vele lenni csak néha sok. De attól még szeretem, ugye? Harry csak egy ribanc, aki sajnáltatja magát nekem én meg vevő vagyok rá és segítek neki, természetesen pár dugás cseréjében. Ó, édes isten. Harry- ben is mennyire jó élvezni. Hm. Alig várom, hogy őt is megfektessem még párszor.

A mai nap is dugtam vele, sőt Tommy-val is, de még kell. Ez konkrétan valami betegség, de annyira vágyom Tommy-ra és Harry-re, hogy az már fáj.

Lehet, hogy megint tolni kéne a cuccot és akkor nem lenne ekkora kín minden egyes nap. Nem! Tommy kinyírna.

Gondolataimban már ott jártam, hogy Harry és Tommy egyszerre kényeztetnek, mikor Tommy visszajött a szobába egy alsóban, én pedig magamat kényeztettem az ágy közepén.

-Ó, te még nem fáradtál ki, baby? -kuncogott mélyebb hangján.

-Sose tudok. -nyögtem és szorítottam egyet magamon, de Tommy ellökte a kezemet és az ágyékom fölé hajolt.

-Jössz nekem eggyel! -ezzel a végszóval bekapta makkom és leengedett a torkáig. Hátrahajtottam fejem és kezem, kívánatos lila hajába vezettem. Édes jó egem!

8."Tudom, ezért nem találkozhatsz vele!"

Louis szemszöge:

Harry egy balfasz. Egy idióta, aki azt hiszi, hogy irányíthat mindenkit, aki a közelében van. Azt sem értem, hogy miért érdekel engem ennyire, csak azt értem, vagyis érzem, hogy állandóan áll a farkam már csak ha rágondolok. Ha pedig megjelenik előttem a kerek hátsója, vagy a körülmetélt, nagy farka máris megindul a nyáltermelésem. Idióta.

A munka viszont az első, szóval még azt sem vártam meg, hogy kijöjjön a fürdőből, már le is léptem, mivel délben egy fasszopónak kell átadnom valami cuccot, de előtte a közvetítőhöz kell ellátogatnom, hogy végre legyen képe odaadni az anyagot. Rohadék.

Amint odaértem a drognegyed közepére, meg is rázkódtam, ugyanis itt mindennaposak a túladagolások, s ha már csak erre járkál az ember, meg is halhat. Azért is belekötnek az emberbe, ha máshogy néz, vagy másabb az öltözködése. Ezért is vettem lazára a tempót. Cipőmmel arrébb rúgtam egy nemrég eldobott tűt. Fúj. Annyi a fertőzött tű errefelé, mint egy vidéki tanyán a szalma.

 Egyenesen előre néztem és siettem a célom felé. Egy háztömb harmadik emeletén lakik ez a geci, akinél van a cucc, de ha hiányzik belőle vagy rossz minőségű szemrebbenés nélkül nyírom ki. A faszom tele van már azzal, hogy mindenki papol, hogy ez van meg az van, mikor kurvára csak annyit kellene megtenni, hogy egy normális anyagot hiány nélkül lead nekem és megkapja érte a jussát.

Ahogy felértem, már dörömböltem is az ajtón. Persze, sosem nyitnak ajtót.

-Tomlinson vagyok maga igenfasz! Nyissa ki vagy betöröm! – hirtelen kivágódott az ajtó. Kissé meglepődtem, mikor ismerős vonásokkal találtam szemben magam, de nem nagyon tudtam vele foglalkozni. Nekem csak a meló a fontos, illetve Tom biztonsága.

-Nem kell pattogni, adom. -hátat fordított és intett hogy menjek beljebb. Hát őszintén szólva nem szívesen mentem, mivel mindenhol dohánypapír és kajamaradék hevert, de a fűszag sem volt ismeretlen az orrom számára.

-Nem is tudtam, hogy füvezel. De azért az élet se megy olyan jól, mi? -felnevetett, de köhögésbe fulladt a próbálkozása. Visszafordult a komódhoz és a fiókból kivette a fehér papírba csomagolt cuccot.

-Mit érdekel az téged? Mindig is leszartál, de legalább ezt tőlem örökölted. Na itt van a cucc, kérem a lóvét! -kissé meglepődtem a váratlan replikától. Jogos.

-Igazad van. Meg van számolva, de remélem tiszta az anyag, mert nem vagyok rest visszajönni. -bólintott és vicsorgott egyet. Jézusom.

-Minden kurvára tiszta. -tette szét a kezét. Felhorkantam. Ja, biztosan.

-Na, nem érek én rá egész nap. Mondanám, hogy jó volt látni, de túl őszinte ember vagyok. -felhorkant.

-Csá, Louis. -nyitotta ki az ajtót.

-Viszlát, „apa”! -bebaszta utánam az ajtót. Uh, ez azért kicsit erős volt, na mindegy. Ez vagyok én. Az elbaszott Tomlinson, akinek még az apja is egy gecis drogkereskedő. Az anyja valamikor kurva volt, de ma már egész szép életet él a másik államban. Jó neki. Én meg itt poshadok a retkes Louisisana-ban és olyanokkal kell foglalkoznom, mint a faszszopó apám, a kisribanc Harry, és a mindenlébenkanál Tom. Jó, mi?

Hajamba túrtam, s nagy léptekkel szeltem át a drognegyed utcáit, majd összehúztam magamon a kabátom, s azzal a mozdulattal előkaptam a cigarettámat és meggyújtottam. Hatalmasakat szippantottam, míg az autómig nem értem. Imádom a kocsit és jó nagy, szóval minden tiszta kényelem. Elpöcköltem az elszívott csikket és a műszerfalra dobtam a csomagot, s tíz perc múlva már kifelé jöttem a városszélén lévő raktárból, ahol a cuccot kellett átadnom egy köcsögnek. Szerencsére kis pénzeszsák, így elég szép jussom lett belőle, de hát ilyen az, ha a munkád veszélyes. Veszélyes de kibaszott jól keresel.

Mikor hazafelé tartottam megcsörrent a telefonom. Fejemre csaptam, mikor megláttam, hogy Tom az. Elfelejtettem.

-Szia, Tommy. Ne haragudj, teljesen kiment a fejemből, de öt perc múlva ott vagyok rendben? -felnevetett.

-Nyugi, baby. Tudtam, hogy elfelejted, már eljöttem busszal, viszont van egy két cuccom, amit el kéne hozni Diana-tól, mivel ugyanolyat nem akarok venni. El tudnál vinni oda? -faszom essen bele.

-Persze. Mondd hol vagy és megyek. -elmondta merre kell mennem, s milyen érdekes, pont az ellenkező irányba, így fordulhattam vissza, viszont nem sok időmbe tellett odaérni.

Leparkoltam a kávézó előtt és Tom gyorsan bepattant. Felém hajolt én pedig ráhajoltam szájára és egy finom csókot adtam rá. Attól még, hogy nem érzek iránta tiszta szerelmet, szeretek vele lenni és nem dobnám el, akár egy kutyát. Ő volt az aki kihozott a legsötétebb korszakomból.

-Hoztam neked is. Nem volt a vaníliás, ezért inkább hoztam egy forró capuccino-t, remélem nem gond. -adta a kezembe a forró italt, én pedig leállítottam a motort addig.

-Dehogy. Köszönöm. -mosolyogtam. Hülyeség, de csak Rá és Harry-re tudok úgy mosolyogni, ahogyan kiskoromban, mikor anyám még valamennyire foglalkozott velem. Sokszor voltam a nagyanyámnál, így inkább az Ő mosolya van meg a fejemben, mintsem anyámé, de rengeteget nevettem mamával.

-Min agyalsz? Elbambultál. -tette kezét a combomra.

-Csak eszembe jutott, hogy milyen rég ittam ilyet, meg hogy rád tudok csak úgy mosolyogni, mint nagyanyámra régen. -felfelé görbült a szája és elbűvölve néztem, hogy a lilás színű hajához mennyire jól áll a barna borosta, illetve a csábító mosolya. Gyorsan végig néztem rajta és összehúzott szemöldökkel figyeltem a kabátját. -Ez az én kabátom? -lepődtem meg.

-Hát, most akarok majd venni egy újat, de gondoltam csak nem ölsz meg azért, mert felvettem. -rántott vállat. Jaj, csak meg ne találja a halomnyi óvszert a legbelső zsebbe!

-Akkor először Diana-hoz megyünk utána meg vásárolni? -megrázta a fejét.
-Fordítva. Először vásárolunk utána meg elmegyünk a maradék cuccaimért.- belenyúlt a zsebembe, hogy kihúzza a cigisdobozomat. Régen úgy bolondultam ezért, mikor ilyen kis szemtelen és akaratos volt. Most is, csak már megszoktam, bár a vigyorom mindig a képemen ül, akárhányszor játssza el velem ugyanazt.

Bedugott egy szálat az én számba is és egy lánggal meggyújtotta a cigiket, míg én beindítottam a motort.

-Imádom, hogy ilyen szexi vagy cigivel a szádban. -kacsintott.

-Én mindig szexi vagyok, és nem csak a cigivel a számban. -én pedig vissza. Felém fújta a füstöt, mire csak egy jelentős nézéssel válaszoltam.

Reméltem, hogy Harry nem hozza fel azt, hogy mi egyáltalán ismerjük egymást, de Diana legelső mondata ki tudott volna kergetni a világból. Megfeszültem, mikor Tom elém vágott, de az, hogy mindent ilyen könnyen kezel, egyszerűen levesz a lábamról. Mindig tud valami újat mutatni magából, és valószínűleg ezért is érzek iránta még valamit, ami nem tudom mi, de ott van.

Bent már kicsit kínosabb volt a helyzet, kezdve azzal, hogy Harry Tom ruháit viselte.

-Nos, Harry. Ki is vagy te? -nézett Harry-re jelentősen, mikor leültek az asztalhoz. Én szokásomhoz híven álltam, de Tom rossz nézése miatt odaültem mellé.

-Uh, egyetemre járok és az egyik bárban dolgozom. Egy véletlen miatt vagyok most itt. A ruháid miatt pedig ne haragudj, amint lesz lehetőségem rá, veszek sajátot. -hajtotta le a fejét. Esküszöm sajnálom Őt. Érzékeny a lelke attól még, hogy játssza a kemény legényt, s ezért sem tesz jót neki a The Works.

-Nem ezt kérdeztem. -forgatta meg a szemeit Tom. Na basszus, nem csípi.

-Tommy. Ne legyél köcsög. -szóltam rá.

-Jó. Mindegy. Diana, amúgy csak azért ugrottunk be, mert van még pár holmim itt, kabát ilyenek, amit megnéznék, mivel vásároltunk Lou-val, hazavinném őket. -Diana bólintott és mondta, hogy nemsokára hozza.

Hárman maradtunk a konyhában és érezhető volt a feszültség közöttünk.

-Na jó, srácok, nem tudom mi van veletek de a faszom is libabőrös lesz a nézésetektől. Nyugi legyen! -Tom felnevetett.

-Jól van na, azt hittem értékelni fogod a rosszfiús imidzsemet. -most rajtam volt a sor, hogy felnevessek.

-Tommy, attól még, hogy rajtad van a kabátom nem leszel rosszfiú, már csak azért sem, mert lila a hajad. -fejéhez kapott és beletúrt az említett részbe. Uh, én hogy szoktam cibálni, mikor épp benne vagyok.

-Pöcs. -Harry csak kapkodta a fejét közöttünk és belül röhögtem az arckifejezésein. Egyszer dühös, majd féltékeny, aztán pedig irigy képet vágott. Jaj, ha tudná, hogy mi még mennyit fogunk kefélni!

-Tom! -kiabált ki Diana a szobából. -Ide tudsz jönni? -fel is állt és kettesben hagyott minket Harry-vel.

Kacér pillantást vetettem felé, s mintha a reggeli dühöm felé el is szállt volna a telefonhívása miatt, megnyaltam ajkaim.

-Láttam ám! -keresztbe tette karjait.

-Mégis mit?

-Féltékeny vagy. -felnevetett.

-Rá? Az tény, hogy jól néz ki, és tényleg hozzád való, de hogy féltékeny legyek, az több a soknál. -elhúztam a szám és felálltam a székről.

-Elmegyek a mosdóba. -kacsintottam felé. Ahogy beléptem a helyiségbe, már csatlakozott is hozzám, majd gallérjánál fogva vágtam a falnak és kezdtem csókolni, mint a veszett kutya. Vetkőztettem is volna egyből, ha meg nem állít.

-Megmondtam. Nem leszek az alkalmi partnered, sem a szeretőd. Sőt, a kurvád sem ha így tetszik, szóval ne! -elmosolyodtam és visszanyomtam a falra.

-Én világos voltam. Azt csinálod, amit mondok. És szerintem a szép, ívelt farkamat nem szeretnéd megvonni magadtól, igazam van? -ágyékom neki nyomtam és rátenyereltem az övére.

-Hm.-felnyögött. Haladás. Belenyúltam melegítőnadrágjába, s meglepődtem, hogy nem viselt alsót.

-Imádom ezt… -vettem kezembe hímtagját. -…a kezembe venni, vagy a számba, de akkor szeretem a legjobban mikor miattam élvezel. -ficánkolt a karomban.

-N-ne. -ellenkezett, de a teste mást mondott.

-De. De a heréid még talán szebbek is mint a hosszú farkad, vagy a szép, duzzadt makkod. Imádom, mikor összehúzódnak, mert addig masszírozom őket, míg görcsbe nem rándulsz a heréidből induló kéjtől. -szemeit lehunyta és oldalra fordult. -Imádom a tested. -felém fordítottam fejét, s szájára tapadtam, mikor elkezdtem mozgatni a kezem farkán.

-Fiúk. Tom a kocsiban van, ne csináljátok ezt, kérlek! -Diana hangja szűrődött be az ajtón. A kurva életbe.

-Megyek. -még egy csókot adtam szájára, s nem bírtam ki, hogy ne hajoljak le. Lehúztam kissé a nadrágját, s végig nyaltam nyelvemmel a feszülő farkát. -Majd hívlak!

A kocsiban is éreztem az ágyékomban lévő lüktetést, ami a fürdőben keletkezett, hála Harry-nek. Tom mellettem igencsak a gondolataiba volt merülve.

-Mi a baj? -felém kapta a fejét és sóhajtott egyet.

-Nem találkozhatsz Harry-vel! -kerek szemekkel néztem rá és rátapostam a fékre.

-Mi van? -fogalmam nincs mi baja van.

-Láttam, hogy behúztad a fürdőbe, nem vagyok hülye. Nem tiltom meg, mert ha akarod úgyis meg teszed, csak legalább engem ne verj át! -visszafordult az ablakhoz, én pedig ott ültem megsemmisülve a kormánynál és a bűntudat kezdte felmarni a torkomat.

7."Ha van tétje a dolognak, akkor sokáig kell késleltetni!"

Harry szemszöge:

Mikor becsuktam magam mögött a fürdőszobaajtót, neki dőltem és behunytam szemeim. Hátsófelem még lüktetett a nemrég történt heves, durva történések következményeként, de nem vettem róla tudomást, hisz megint elöntött a furcsa jó érzés. A legelső szexünkkor is ilyesmit éreztem, de ez nem egy lerészegedett este és egy melegbár szobája volt, hanem egy teljesen más környezet. Teljesen meg voltam elégedve magammal, mivel ez nem munkából elvégzett cselekedet volt, hanem egy kifejezetten független szex, amit imádtam, kétségtelenül.

Kifújtam magam és a tükörhöz léptem, kissé megugrottam a látványra, merthogy úgy néztem ki, akár egy rák. Egy kiélt rák, akinek hatalmas fekete karikák vannak a szeme alatt, kusza a haja és beesett az arca, viszont a szemei úgy csillognak, mint az Esthajnalcsillag késő éjjel egy tiszta égbolton.

Leöblítettem arcom és vizes kezemmel a hajamba túrtam, majd megdörzsöltem a szemeimet. Megfordultam és megvizsgáltam hátsó fertályam kicsit közelebbről, de semmi különöset nem észleletem a pirosságon kívül. Felkaptam egy laza melegítőalsót, persze alsónadrág nélkül, s kinyitottam az ajtót, azzal a gondolattal, hogy majd lefürdök akkor, ha Louis elment, ám először meglepetten, később dühösen álltam egymagam az ajtóban.

A szobám üres volt, s az ágyon hagyott holmik azt sugallták, hogy azokat Louis hagyta itt. Na vajon.

Kissé csalódottan, de egyben fellélegezve lépdeltem az ágyam felé, melyen összevissza csavarodtak az ágyneműk.

Tátott szájjal lestem a fehér dobozt és annak taralmát, illetve a mellette lévő halomnyi bankjegyet és a levelet. Wow. Ez…nem Louis-ra vall, vagy nem is annyira kőszívű Ő?

„Harry,

a telefont azért kapod, mert így legalább tudunk kommunikálni, persze ha arról van szó. Ne hidd, azt, hogy most közeli kapcsolatba kerültünk, mert nem, csupán megduglak és kész. Ne várj többet, hisz tudod, „férjem” van. A pénzt azért, hogy a főnököd ki tudd fizetni és tudj egy lakást bérelni a környéken. Nem akarom, hogyha Tom és én egyszerre mennénk el Diana-hoz, akkor ott téblábolnál körülöttünk, esetleg még Tom-mal is jó viszonyt ápolj, ki van csukva!

Azért nem vártalak meg, mert hív a munkám.

Majd hívlak!

Ui.: Ne ellenkezz semmivel, elég meggyőző típus vagyok!

Ui2.: Soha ne kérdezz a munkámról!

Louis”

Ahogy végig haladtam a sorokon, egyre kevésbé éreztem szimpátiát Louis iránt. Mit hisz, hogy majd a szexrabszolgája leszek? Na nem, biztosan nem! Még az Ő pénzéből menjek el lakást nézni? És mi a jó istenből fogom kifizetni az egyetemet? Azt sem adják ingyen, ahogy a tudást sem. Mekkora egy balfasz. Csak tudnám, hogy miért ilyen jó vele a szex…

Késő délutánra Diana is hazaért, így ketten leültünk a nappaliba, s pihentünk egy film nézése közben. Sajnos nem sűrűn tudok majd ilyen napokat tartani, hiszen holnaptól kezdődik az egyetem, ahová muszáj bejárnom, de próbálok minél több időt tölteni egyedül, hogy teljesen át tudjam gndolni a jövőmet, már ha van olyan.

Hirtelen megcsörrent a telefon, amit Louis-tól kaptam. A dallam a szobámból jött, így sietősen odamentem. Kerek szemekkel figyeltem a telefont, mikor megláttam a hatalmas farkat fekete – fehér háttérrel Louis kezével körbefogva. Mélyet sóhajtottam és közben fel sem tűnt, hogy a hívást fogadni is kellene. Sebesen elcsúsztattam az ikont és a fülemhez emeltem a készüléket.

-Igen?

-Na végre, hogy felvetted. Mi tartott ennyi ideig? -morgolódott és mintha lihegne. Mi a szart csinál?

-Nem érdekes, hol vagy? -érdeklődtem tématerelésként.

-Ahhoz semmi közöd, meg sem kérdezed, hogy miért van a nagy farkam a telefonodon? -hangja incselkedően hangzott.

-Ne nézz ekkora idiótának. Nyilván azért tetted háttérnek, hogy erre verjem ki, nem? Majd videót is csinálok. -szemétség tőlem, de jó érzés volt szivatni, bár tudom, hogy ezért még kapok. Ez a fétisem? A büntetés és a rossz?

-Nem! Csak előttem élvezhetsz el, vagy ha felhívsz. -megnyaltam szám és körbe simogattam nyelvemmel a fogaim.

-És mi van, ha például a férjed veszi föl, én pedig a nevedet nyöszörgöm? -felnevetett gonoszan.

-Akkor a formás pofikád a kezemmel fog találkozni. -összehúztam a szemöldököm. Bántana? Tényleg ilyen gonosz, s nem játssza az agyát?

Nem szóltam semmit, így pár perc múlva megszólalt.

-A pénzt add oda a főnöködnek és megmondod neki, hogy csupán egy embert fogsz fogadni minden egyes szombaton. Engem. A maradék pénzből pedig bérelsz egy lakást! -egyre dühösebb lettem rá, mégis mit képzel?

-Louis, elég! Mégis mit gondolsz? Baszok veled pénzért és ellátod a seggem? Nem is ismersz, te…te egyszerűen nem vagy normális. Hagyjál engem békén, meg voltam eddig is, csak a bajt hoztad rám, nem kell tőled semmi! -kinyomtam a telefont és tenyerembe temette az arcom. Mihez kezdjek?

-Harry? Miért kiabálsz? -nyitott be Diana. Basszus Őt el is felejtettem.

-Ne haragudj. -sóhajtottam. Leült mellém és kezét vállamra tette.

-Louis adta neked a telefont? -bólintottam. -Miért?

-Fogalmam sincs, én, össze vagyok zavarodva. Felajánlotta, inkább parancsolta, hogy kifizeti nekem a főnökömet, elintézi a munkám, hogy csak Ő legyen és adott pénzt lakásra is. Normális? Azt se tudom, hogy ki Ő. -Diana csóválta a fejét.

-Ettől féltem, Harry. Fiatal vagy, és jó lelkű, csak szar dolgok történtek veled, de Ő maga a rossz. Harry, Louis nem az a jófiú, mint amilyennek hiszed. Louis egy gyilkos, sőt még ki tudja milyen ügyei vannak, amiket senki nem tud róla. Tom-ot is ezért féltem annyira. Még ennyi idő után sem látja a fától az erdőt és fülig szerelmes belé, pedig tisztában van vele, hogy bármikor betoppanhatnak a zsaruk és akkor neki is annyi. -ledöbbenve ültem az ágy szélén.

-Tom úgy ment hozzá, hogy ezeket tudta róla? És Lou hogy volt képes összeházasodni vele? Gyilkos? -ennél jobban nem lehetek bajban.

-Tudom, hogy jóképű és vonzó, de pont ezzel csavarja az ujja köré az embereket. Tudsz valamit arról a srácról, akinek a helyét vetted át a bárban? -gondolkodni kezdtem. Valami rémlik.

-Valami Rick volt, nem? Azért dolgozhatok ott, mert eltűnt a srác. -bólintott és a szemembe nézett kirívón. Aztán leesett miért is. Basszameg.

-Ő is…?

-Pontosan. Bár ne hidd azt, hogy kedvtelésből öl. Valamikor jószívű srác volt, csak elbaszta az élet, de ne bízz benne! -ezzel mit akar mondani?

-Mire célzol?

-Sejtem, most milyen érzések kavarognak benned, s ha Lou valamikor is bepróbálkozna nálad, azonnal ugranál az ágyába. Épp ezért nem avatkozok bele a dolgaidba. Viszont innen te nem mész sehova. Itt fogsz lakni velem, s ha kell még azt is eltűröm, hogy itt legyen az az idióta is. Ha ezt Tom megtudja. -masszírozta a halántékát.

-Nem értem magam én sem, mert sosem szerettem ha dirigálnak nekem, de ha a szexről van szó…-sütöttem le a szemem.

-Amit az életben utálsz, azt az ágyban imádod. Általában így van, viszont ezzel van a baj. Louis-t utálod, de szereted, ha szexeltek. -megpaskolta a combom és felállt. -Velem nyugodtan beszélhetsz bármiről, és mesélhetnél magadról, ha van kedved. Most pedig gyere, menjünk ki a kertbe, van egy csomó dolog, amit meg akarok mutatni.

Vagy fél órán keresztül mutogatta a hóvirágokat, amiknek igaz, hogy majd csak következő év elején kéne virágoznia, már most, késő ősszel fehéredik. Aztán elmesélte a terveit a jövő terveivel kapcsolatban, miszerint a kertet tavasszal fel szeretné újítani és mindenféle virágokat és magokat vesz hozzá, hogy majd őmaga ültesse be őket a földbe. Sőt, még át kellett vizsgálnunk a föld termőképességét, nehogy még trágyázni is kelljen, bár nem hiszem, hogy a téli, fagyott talaj megfelelő lenne a tavaszi veteményeshez.

Mily érdekfeszítő cselekedet volt!

-Jó, oké, menjünk be, azt hittem legalább egy kicsit kikapcsolod az agyad és nem gondolkodsz annyit majd. -felnevettem.

-Ez minden volt, csak nem érdekes nem. Lefagyott az összes ujjam és mér koszos is lettem. -kacagott.

-De legalább elütöttük az időt. Már csak kajálnunk kell és megfürödni, holnap neked is nagy napod van. -emlékeztetett a sulira. Basszus.

-Még egy csomó dolgom van azelőtt. Tízre kell mennem, szóval be kell mennem egy kisboltba, hogy beújítsak pár füzetet és tollat. -nyögtem egyet, mert megint a dollárok ugráltak a szemeim előtt és ismételten Louis arca rémlett fel előttem, ahogy reggel belepasszírozott az ágyba. Uh.

-Ha gondolod beviszlek kocsival és még egy frissítő kávéval is szolgálok, úgy hajnalok hajnalán. -hirtelen átöleltem és jó sokszor elmormoltam a köszönöm szót. Tényleg rengeteget köszönhetek neki jelenleg.

-Khm. -eltávolodtunk egymásól, s megláttam a kapuban álló Louis-t, fekete kabátban, fekete nadrágot viselve, s a kezei össze voltam kulcsolva. Hm, mintha kicsit ideges lenne.

-Te mi a francot keresel itt? Hányszor mondtam, hogy ne zaklasd Harry-t. -Diana kiállt mellettem.

-Louis miért is zaklatná, és ki az a Harry? -Louis mellé lépett egy festett hajú, kifejezetten helyes srác és akarva, akaratlanul is észrevettem, hogy megsimogatja Louis oldalát. Na álljunk meg egy pillanatra!

-Öhm, én lennék. -gyorsan makogtam valamit, mivel Diana le volt sokkolva, hogy most minden kiderül, Lou pedig tetőtől talpig végigmért. A franc essen belé, hogy még így is érzem a vágyat.

-Nagyszerű, én Tom vagyok, de bent majd mindenki megismerkedik egymással, mert lefagynak a tökeim. -dörzsölte össze a kezét, s kinyitotta a kaput, majd bejött Lou előtt.

-Kétlem. -mormogta Louis, s erre a megjegyzésére meg kellett forgassam a szemeimet. Mi a faszom?

6."Ha a szex egy álom veled,akkor mi is az álom valójában?"

Harry szemszöge:

-Tudom, semmi jogom ítélkezni feletted, de Harry! Vele? Bárkivel csak vele ne…-Diana kínzó tekintettel, összeszorított fogakkal nézett rám a húsleveses lábos mögül.

-De miért? Férje van. Oké. Az Ő baja, ha hűtlenkedésbe kezd. -rántottam vállat és egy nagyot fújtam a kanálra majd az első kanál levest beraktam a számba.

Louis. Baszdmeg. Még evés közben is rád gondolok…miért vagy ilyen szexi?

-Harry, Louis minden csak nem hűséges. Ha húsz kezem lenne, akkor se tudnám megszámolni a kalandjait a házasság után. -sóhajtott egy nagyot, s leült velem szemben az asztalhoz.

-Nem ismerem még Diana. Őszintén szólva meg szeretném, de tudom, hogy sok hazugsága van…lesüt róla. Kétszer találkoztunk eddig, de látom, hogy veszélyes.-nem hiába…a rosszfiúk az eseteim.

Baszdmeg Louis! Gyere a The Works-be…meghalok szombatig.

-Te tudod…de én figyelmeztetlek. Magába bolondít és ott hagy a picsába. -olyan hangnemmel mondta,hogy…

-Te..?-bólintott.

-Igen, szerettem. Vagyis..ez bonyolult volt, de nem feküdtem le vele. Direkt játszott velem, aztán mikor sírva vallottam be, hogy szeretem, kinyögte, hogy ízig vérig meleg. Egy évre rá összeházasodott Tom-mal.-lesokkolt. Mekkora egy tapló..egy szexi, félisten tapló.

Magam sem értem miért, de a nap minden órájában rá gondolok..amióta elhagyta a bárt. Hiába érzem magam kiszolgáltatottnak és egy vérbeli kurvának…hihetetlen, múlhatatlan vágyat érzek iránta.

Az egyetem nem fog menni..ilyen körülmények között. De ha pedig nem csinálom semmim nem lesz. Maradok Louisiana állam lepukkant negyedének legbüdösebb, legmegbotránkoztatóbb bárjának táncosa, s addig élek, míg el nem kapok valami betegséget az egyik ocsmány, kényszer kuncsafttól.

-Harry? Itt vagy?-vigyorgott Diana.

-Öhm..persze, bocsi. Elkalandoztam. -sütöttem le a szemeim. Még mindig olyan idegesítő, ha társaságban vagyok….

-Azt látom. -felnevetett én pedig lenéztem. Hát…hm..igen. Louis képes így is felzgatni..mi a fasz van velem?

-Meg leszel egyedül? Ne maradjak itt? -nézett vissza az előszobából.

-Nem..munka az első. Én nem megyek sehová.-intettem egyet majd visszasétáltam volna a nappaliba, miután becsuktam az ajtót, de nem tudtam, ugyanis hátulról egy kéz tapadt a számra. Felsikítottam, s amint megfordultam már rúgtam is tökön az illetőt.

Azonnal elvette a kezét és összegörnyedt, majd hangosan felröhögtem, mikor megláttam Louis-t.

-Mit keresel itt? Tudod,hogy megijedtem?-a légzésem próbáltam egyenletessé tenni.

-Azt hittem, meg tudlak lepni…-összeszorított fogakkal lépegetett be behajlított háttal a házba.

-Meglepni?-nem értettem. Tényleg magába akar bolondítani? Azt várhatja.

-Noos, először is le kéne hűteni a farkam..aztán mindent megtudsz. -nagyot nyeltem a vulgáris megszólalása után, s lenéztem ölére amit erősen fogott. Felnyögtem..

-M-máris hozok jeget..-megfogta a karom és visszarántott magához, ami miatt ráestem.

-Szerintem a szád is megteszi.-kitágult pupillái miatt nem is láttam a kékségeit..pedig azok megbabonáztak már az első pillanattól kezdve.

-És ha azt mondom nem? Ez kurvára nem a The Works..szóval elég lesz a szexből..fáj a seggem is.-megforgatta a szemeit.

-Ne játszd itt a szűzkisasszonyt. Ha azt mondom, megduglak. Akkor kibaszottul meg foglak dugni. Érted?-kikerekedett szemekkel néztem rá…esküszöm féltem tőle.

Nem lenne ellenemre egy kiadós kefélés…de…de na. Mégscsak Louis. Ahj.

Feltápászkodtam róla és a félelmemet hátrasöpörve, s kiverve az agyamból ültem rá újból ölére, de most már csábítóan. Reflexszerűen tette mancsait a hátsómra, s erősen rámarkolt.

Hiába voltam nagyobb, robosztusabb nála..a dominancia sütött róla…no meg az, hogy ijesztő.

Hozzáhajoltam és megcsókoltam, de neki nem volt kedvére a szenvedélyesség..nyelvét azonnal átdugta a számba, s ajkaimba harapott úgy, hogy azt is éreztem, hogy több helyen serken ki a vérem…felettébb tetszett.

-Tudod te, hogy mi a pálya.-leemelt magáról és elkezdett levetkőztetni, de megállítottam.

-A-a. Először te fogsz levetkőzni..látni akarom a hatalmas farkadat.-láttam fellobbanni a szemében a düh lángjait, de mire a mondatom végére értem már csak kéj volt ott.

Szóval a szex a mindened? Megkapod, te dög!

-Most olyan szívesen elfenekelnélek..sikítoznál a tenyeremtől és addig szopnálak, míg sírva nem könyörögsz az orgazmusért. -felsóhajtottam a mondat hallatán, s leheletem egyenest az arcába szállt.

-Ki mondta..ó, hogy ne tedd?-nyakam szívogatta erősen, melyből biztosan hatalmas foltok lesznek ismét.

-Csak azt akarom, hogy sikítozz…ráérünk még a büntetésekre…de egyszer kikötözlek és szabályosan ájulásig keféllek!-hangosan felnyögtem…oh, szóval a szex közbeni beszéd beindít, baby?

Akar több szexet? Nem csak ő van rám ilyen hatással, hanem én is rá? Nem szereti Tom-ot? Mi folyik itt?

-Hamarabb élvezel el, mint hogy elérj a fenekemig.-pajzán tekintettel illettem és elkezdtem levetkőztetni..egészen addig míg már csak egy fekete Calvin Clein alsónadrág volt rajta, mely igencsak feszült és az alatta lévő szerszám erősen fel lehetett duzzadva..a domborulatokból ítélve. Tenyeremmel végigsimítottam át a kockáin és a merevedésén, s a szemébe nézve hajoltam a bokszeréhez. Fogaim közé vettem a dudort, majd miután megemelte csípőjét, ezzel az arcomhoz dörzsölve magát, az alsója széléhez nyúltam, s fogaimmal húzta le azt róla. Ahogy makkja kibukott a gumi alól, egyből megnyaltam tetejét és seperc alatt tűntettem el magunkról a ruhákat.

-Ne szórakozz! – morogta. Vigyorogtam ezerrel, s felálltam róla. Összehúzott szemöldökkel leste ténykedéseimet, én pedig lassú léptekkel közeledtem a „szobám” felé. –Hova mész?

-Gyere! – nem kellett többet mondanom, egy szempillantás alatt mögöttem termett, s hátulról simult hozzám kemény farkával együtt. Megálltam és félredöntöttem a fejem, hogy hozzáférjen, majd belém harapott mire felszisszentem.

Egy hirtelen mozdulattal lökött beljebb és csapott a hátsómra, majd mikor az ajtón belülre érkeztünk nekidöntött annak, s hajam megrántotta.

-Mit szeretnél? Először szopjalak le vagy majd miután keféltünk? – morogtam egyet, és hangosan kezdtem el gondolkodni.

-Igazán figyelmes ajánlat, nem lehetne mindkettő? – elnevette magát. Megragadta a farkam és ütemesen kezdte fejni.

-Ennyire beindítalak, baby? – jólesően hümmögtem, mert az hogy egyik kezével tempósan mozgott a farkamon és másik kezével pedig a makkom izgatta, s néhol a heréim, olyan gyönyörhöz vezettek, ami majdnem fél perc alatt eljuttatott a csúcsra. Lábaim nem éreztem, de ahogy az izmaim be kellett feszítsem és ívben kellett tartanom a hátam, kellemetlen erőfeszítésnek számítottak. Egyszerűen belehalok ha nem élvezek el, általa.

-Ha tudnád mennyire. Ah, Lou. – meglepődtem, mikor egy puszit nyomott ajkaimra, s lehajolt az ágyékomhoz. Kezeit leengedte maga mellé, s borzasztó hiányérzet tört rám, de nem is tudtam rendesen felocsúdni, mert egy mozdulattal engedett le a torkáig. Felvonyítottam, s hajába túrtam a kezem. Sosem tagadtam, hogy szeretem a szexet, ebbe persze a szopás is kellően beletartozik, ezért is indított be annyira, hogy Lou a nyelvét is bevetette, mely olyan forró volt, hogy szinte felperzselte a péniszem itt – ott.

-Nyögj nekem! – egy pillanatra engedett csak ki a szájából, de azonnal vissza is vett. Megtettem amit kért, meg amúgy sem tudom visszafogni a hangom egy ilyen nyelvmunka következtében. Már éreztem alhasamban a görcsös feszítést, mely egyre nagyobb lett, de Lou még időben észrevette, s kiengedett ajkai közül. Rá kellett szorítanom magamra és lehunyt szemmel összeszorítani mindenem, mert rettentően fájt már. Direkt kerget őrületbe.

Mikor kinyitottam szemeim egy szintén lehunyt szemű Lou-t láttam meg az ágyamon, s hipersebességgel fejte magát széttett lábakkal. Istenemre mondom, hogy ha akkor nem termelődött túl a nyálam két másodperc alatt, akkor sosem.

-Úristen! – kinyitotta szemeit és perverz mosollyal nézett rám. Kék szemei teljesen feketék voltak és úgy csillogtak akár a csillagok sokszor éjjel.

-Csak rád vár, édes! Hagy dugjalak agyon! – orromon vettem a levegőt és akár egy elcseszett ribanc, úgy másztam fel hozzá az ágyra. Seggem kitoltam, ajkam beharaptam és dübörgő szívvel hajoltam rá szájára. Nem mondanám sem szenvedélyesnek, sem pedig lassúnak. Úgy csókolt, mint aki fel akar falni. Megőrülök, ennyire fel tudnám izgatni?

-Szeretnéd? – megfogta állam és erősen elhúzott magától. Szemeimbe nézett, majd dühösen tapadt ismét ajkaimra, ám most sokkal több vággyal, mint előbb. Másik kezével megfogta a seggem és leszorította úgy, hogy kőkemény farkunk egymásnak feszült.

-Na szerinted? Nem kell leszopnod, most azonnal akarlak! – hatalmas vigyorba szökött a szám és egy percet sem totojáztam, rátapadtam ajkaira és hagytam, hogy sebesen maga alá teperjen. Hasra fektetett és terpeszbe tette a lábaim, hogy így jobban hozzáférjen a hátsófertályomhoz.

Hirtelen sikkantottam egy hatalmasat, mikor megéreztem valami forrót az ánuszomnál, ami..mozgott. A nyelve. Néha – néha ki és be dugdosta, amitől össze kellet szorítanom a lábaim, de olyan erősen tartott, hogy mozdulni is alig bírtam.

-L..louis. Kúrj már meg! – csaptam az ágyra idegesen.

-Nyugalom! Minél türelmetlenebb vagy, annál később csúszik a vastag farkam a szűk kis hátsódba. – felnyögtem a mondata hallatán és elhallgattam. Egy szót sem szóltam, s próbáltam csak nyögni. – No, csak tudod te! – felnevetett és egy hirtelen mozdulattal rántott magához hátra, hogy azon nyomban elmerüljön bennem egészen tövig. Esküszöm éreztem a tüdőmet összeszorulni az erős behatolástól.

A fájdalom egy cseppje sem terjedt szét bennem, mert a kéj már elhatalmasodott rajtam. Folyamatosan nyögtem, s minden lökésnél egy hangosabbat ejtettem ki a számon. Sejtésem sem volt, hogy mikor veszítettem el az időérzékemet, de csak arra eszméltem, hogy már egy csepp levegő nincs a már eddig is összeszűkült tüdőmben, s olyan elánnal nyögök hallatlanul, hogy a fejem zúg tőle. A következő pillanatban pedig elsötétült előttem a világ, és még Louis állatias hörgései is elhalkultak a fülemben. A spermám mérhetetlen sebességgel lövellt ki tízszeresére duzzadt farkamból és Louis kezén csordogált végig, ugyanis hipersebességgel verte a farkam, mint aki le akarná szakítani azt.

Neki sem kellett sokkal több, sziszegett, ordított és morgott, de legfőképpen nyögdécselt szüntelen, majd éreztem ahogy belémélvezett. Amint megéreztem forró nedvét kicsurogni ánuszomból, ismét elkapott egy hihetetlen vágyhullám, s majdnem elélveztem ismét. A rohadt életbe.

-Miért nem találkoztam veled előbb? – hatalmas pajzán vigyor terült el arcán és szakadozottan vette a levegőket.

-A jó dolgokat ki kell várni, illetve érdemelni, édes! – kacsintottam rá, majd nyögve felkeltem és meztelenül riszáltam magam el az ajtóig, hogy megfürödjek, de még vetettem rá egy pillantást és pumpáltam kettőt – hármat a farkamon.

5."Azt képzeltem visszatérhetek a múltba...de te jobb vagy annál!"

Louis szemszöge:

Mintha megállt volna az idő, mikor megláttam Őt Diana konyhájának ajtajában. Tom ruháit viselte..felismertem, de volt rajta valami idegen..valami furcsa. Az arca..sebes volt, lila és feldagadt. Nem értettem miért, de egyáltalán nem tetszett az az érzés, amit akkor éreztem. Mintha megnyugodtam volna..túl titokzatos nekem. Túl kockázatos. Ray után nem is akartam senkit..semmiféle viszonyt, mert eddig is  a penge élén táncoltam. Ez pedig még annál is furcsább érzés volt. Nem tetszett..nagyon nem. Viszont nem hagyott nyugodni az sem, hogy mi a jó eget keres Ő itt, most?

-Te?-egyszerre mondtuk, s mintha dühös lett volna. Lehet kicsit túl durva voltam? Bocsi baby, de örülj hogy nem fojtottalak meg!

-Ismeritek egymást?-Diana meglepődött fejet vágott és ujját közöttünk mutogatta.

-Is-is.-kaján vigyorral illettem. S az eddigi mosolya lefagyott az arcáról.

-Te vele…? Jézusom, hogy lehetsz ekkora görény? Harry? Te meg…áh..inkább nem mondok semmit.-tovább kavargatta a levest és kiment a nappaliba ezzel magunkra hagyva minket.

-Mit keresel itt?-normális hangnemmel illettem, de felhorkant és mérges szemekkel nézett rám.

-Direkt csináltad! Elcsábítottál, s mikor kiélted magad rajtam egyszerűen otthagytál a szarba!-ilyenkor úgy szeretem képentörölni azokat akik így beszélnek velem, de mivel Ő még csak nemrég ismert meg, visszafogom magam, bár a kezeim ökölben vannak.

-Erre valók a kurvák, nem?-széttettem a kezem és felnevettem.

-Hogy te mekkora egy szemét vagy. Soha,de soha többé nem jöhetsz a The Works-be. Ha te nem vagy ezek se lennének.-felhúzta a pólóját és egy pillantást tehettem borzalmasan festő hasára. Közelebb mentem hozzá és a falnak szorítottam.

-Ki tette ezt veled?-próbáltam indulataim kezelni és normálisan kérdezni, de tőlem nehezen várható ez el. Ki akart szabadulni kezeim közül, de nem engedtem.

-Damian.-lehajtotta fejét, s mintha egy teljesen másik énjét mutatta volna hirtelen..na haladunk.

-És az ki?-forgattam szemet.

-A főnököm, te fasz! Most csak visszafogta magát..kicsit bepipult, mikor egy dollárt se nyomtam a kezébe hajnalban.-fájdalmas fintorba vágta az arcát, s bűntudat kezdett mardosni.

Bűntudat? Az mi?..no persze.

Persze sosem vallottam volna be neki, hogy azért nem adtam egy bankjegyet sem neki, mert elfelejtettem. Túlságosan elködösítette az agyam a látványa..ahogy élvez..ahogy csókol.

Nem gondolhatok ilyenekre…máris éledezik a farkam!

-Sajnálom.-elengedtem.

-Dehogy sajnálod. Halottam ám miről beszéltetek. Nem hiszem el..tényleg egy surmó fasz vagy. Férjed van és megcsalod? Nem is értem, hogy tudsz elszámolni magaddal.-hajába túrt, s az előbbi dühöm elfelejtettem, mert vékony ujjai olyan kecsesen szántották végig a göndör fürtöket, hogy azt szerettem volna, ha az én hajamba túrt volna ennyire szenvedélyesen.-Mi van?-értetlenkedett, mert már vagy két perce csak az ujjperceit nézegettem.

-S-semmi.-háttal fordultam neki, nehogy meglássa merevedésem, de késő volt. Odajött és kemény mozdulattal maga felé fordította fejem.

-Mondd el!-nem bírtam tovább..egyszerűen nem. Megmérgez belülről, pedig még csak másodjára látom. Hevesen tapadtam a szájára, s hiába ellenkezett az elején..a végére olyan hevesen csókolt vissza, hogy figyelmetlenségem miatt, de átvette az irányítást. A picsába..elvesztem. Miatta.

Megharapta alsóajkam és meghúzta, aztán belesóhajtott számba majd ismét a nyelvével kezdett tekeregni.

-Na ez már több a soknál. Húzz már el!-Diana szinte kiabált. És Harry-re sem vetett jó pillantásokat.

Nem tudtam uralkodni magamon..ez olyan,mint a drog. Ha kipróbálod nem tudsz leállni, tényleg! Harry is ez..amint megláttam, kipróbáltam..nem tudok szabadulni. Kíváncsivá tesz az egész lénye, de olyan szinten, hogy még a legutolsó gondolatfoszlányait is tudni akarom.

Füléhez hajoltam és belesuttogtam úgy, hogy Diana még véletlenül se hallja meg.

-Add meg a számod, baby!-megremegett.

-Szar a telefonom, sajnálom.-Dianára nézett aki keresztbefont karokkal nézte az órát és trappolt a lábával.

-Szóljak Tom-nak?-erre már felkaptam a fejem. Isten ments!

-Soha! Majd jövök!-ezt inkább Harry felé vetettem, majd kint is voltam az ajtón. Huh. Ez durva volt.

Miért kellett így összeverni? Éreztem a csók közben is, hogy mennyire fel van repedve a szája. Kívül-belül egyaránt. De egyáltalán miért kell nekem már ennyi ideje vele foglalkoznom?

Nem is tudtam aludni…hiába próbáltam. Másfél óránál tovább nem tudtam forgolódni. Elszívtam két doboz cigit és mikor Tom feljött, hogy megnézzen..úgy tettettem, hogy alszok. Semmi kedvem nem volt vele beszélni, mert ilyen idegállapotban csak egy nagy kefélés lett volna a vége, ott a bükkasztalon. Hiába nincs már érzelem, amit iránta tápláltam…a szex még mindig annyira jó vele, mint az elején..bár az éjjeli után kételkedek. Harry olyan szinten szopogatta a farkam, hogy azt hittem letépi. Imádom,ha valaki durva..azzal én is az leszek és az olyan jó szex-be torkollik, hogy sosem felejti el.

Úgy gondoltam, ideje lenne meglátogatnom egy elektronikai üzletet. Hogy minek? Csak úgy besétáltam..igaz, van pénzem..nem is kevés. A megrendelésekből és a kereskedésből elég nagy summát akasztok, viszont most nem csak magamnak akartam valamit. Harry-nek nincs telefonja? Majd lesz.

Tíz perc múlva már kettő darab szürke alma márkájú telefonnal sétáltam. Egyből haza vettem az irányt, s most nem voltam akkora marha, mint éjjel..bevetettem a a kocsimat. Így tíz percen belül otthon is voltam. Egy szatyorba csomagoltam a két dobozt és halk léptekkel osontam a nappaliba..Tom alszik.

Beüzemeltem mindkét kütyüt, s Harryébe beleírtam a számomat. A régit természetesen…a kártyát átraktam az új készülékbe és már minden a régi dolgokkal működött. Szeretem ezeket a márkájú cuccokat, főleg azért, mert sikerült Harry mobilját úgy beállítanom, hogy csak engem tudjon hívni. Az első dolog az volt, hogy képet készítek magamról..ez még az arcomat mutatta.

Később már a hátteret is változtattam…egy szép nagy farok..ami az én birtokomban áll. Hogy nem jutott ez eszembe eddig? Raktam rá kódot, teljesen egyszerűt, majd véglegesre állítottam a hátteret. Próbálkozz csak baby, a farkamat fogod nézni egész nap!

Zsebre vágtam őket és elhatároztam, hogy másnap, mikor Diana már gyakorlatra megy..elugrok hozzá és odaadom neki..meg persze mást is, csak arról még nem tud. Istenem..belepusztulok a kielégületlenségbe. Amikor csak rágondolok, megjelenik előttem az élvezettel teli arca, s egyből akkora merevedésem lesz, amit hat fecskével is nehéz lenne takarni.

Mi a fasz van velem?

-Lou..Lou!-halk suttogásra ébredtem, s amit felismertem először az Tom halk hangja, majd az oldalamba nyomódó tárgy..szinte belém épültek a telefonok.

-Hmm, Tommy.-mindig becézem, fogalmam sincs miért.

-Lou este fél hét van, nem vagy éhes?-leült mellém és az arcomat kezdte puszilgatni. Halvány mosolyra húztam a szám, majd még mindig csukott szemmel, megkerestem ajkait és rájuk tapadtam. Finoman masszíroztuk egymás nyelvét, majd mikor már ezt meguntam, s kellőképpen felébredtem, persze a késői-korai reggeli-esti merevedéssel, mely most igaz, hogy nem volt akkora, mint Harry jelenlétében..egy menetre bármikor készen áll.

-Lou..-halkan sóhajtozott, mikor nyakát kezdtem nyalogatni és belemarkoltam seggébe. El sem hiszem, hogy jobb hátsója van, mint nekem. Sokan dicsérik az enyém is, de az övé íves, formás, kerek és olyan feszes, hogy még a tűt is lepattintja magáról. Imádom, főleg harapdálni.

-Mi az Tommy?-egy nagy foltot hagytam nyakán, s elterítettem a kanapén. Fölé támaszkodtam és szemeibe néztem. Fekete szemei csak úgy csillogtak a vágytól..imádom, hogy ennyitől is ki tudom készíteni.

-Dugj már meg!-felnevettem. Régen még elpirult akkor is, ha én ejtettem ki a számon valami csúnya szót, most pedig már olyan rendszerességgel használja Ő is őket, hogy félek olyan lesz, mint egy kocsis. No, de nem olyan mindegy?

Miért szerettem bele egy visszahúzódó kis nyusziba? Fogalmam sincs! Az elején utáltam, mint a saját apámat..csak hogy szó essen róla is, azóta börtönben ül, mióta elvágta anyám torkát…de később. Később, már minden nap hívogattam. Addig rágtam az agyát, míg el nem jött egy buliba, ahol jól leitattam és keményen megdugtam. Másnap kaptam is a fejemre, de emlékszem..majdnem megütöttem akkor.

Türelmetlenül lökdöste fel a csípőjét és dugta le a nyelvét a torkomig, mire morogtam egyet és ráharaptam, majd egy rántással lehúztam a gatyájával együtt az alsóját is, és levegővételnyi időt nem hagyva neki, olyan hévvel kezdtem szopni, hogy másodperceken belül zsibbadtak az ajkaim.

-Szentséges isten. Kicsim..hmm.-ehhez hasonló szavakat eresztett ki a száján, de mikor bevetettem a szívóképességem és a fogaim, már lassacskán üvöltéshez hasonlító hangokat hallatott.

Nem hagytam, hogy a számba élvezzen el..azt sose hagyom. Fölé helyezkedtem és kibújtattam a farkam az alsóm takarásából..majd bepozicionáltam magam és a torkáig engedtem a szerszámom. Altestemet mozgatva vittem magam a gyönyör kapujáig, s időt sem hagytam az enyhülésre…azonnal belévágódtam, mire csak üvöltött. Imádtam hallani, mikor megőrül értem..vagy a fájdalomért, vagy az élvezetért..esetekben mindkettőért.

Kevés idő kellett neki…perceken belül elélvezett, s barna hajába túrtam majd elfojtva nyögéseim, megcsókoltam..jó mélyen.

-Isteni voltál, baby. Már úgy hiányoztál.-lihegte,mikor letakarította a hasát és az ánuszát a langyos, folydogáló ondóinktól.

Igen…tényleg az volt. Fenomenális!

De akkor miért Harry arcát képzeltem a tied helyett?- gondoltam.

4."Az élet veszélyes játék, s ha nem játszod jól, mindent elveszítesz!"

Harry szemszöge:

Nem, nem nem és nem! Nem történhet velem ilyen.

Kapálóztam, haraptam..de Damian csak nevetett. Ordítottam, sírtam, de csak lekevert egy pofont és a falnak lökött.

-Mit képzelsz magadról? Hogy volt képed pénz nélkül eljönni?-felnyögtem, mikor beletérdelt a hasamba. Oh, istenem. Remegett kezem, lábam és alkarom a fejem elé szorítottam védekezés képp, mikor láttam, hogy keze görcsbe rándul és egyenesen az arcom felé irányul.

-Ne, kérem!-az adrenalin és a félelem átjárta a testem és tekirohantam. Életemben nem verekedtem még, de ilyet nem képzeltem volna. Igaz,hogy a főnök, vagy mi a rosseb, de ne kezeljen rabszolgaként…

Megtántorodott és az eddigi vigyor lehervadt az arcáról, s a düh került előtérbe. Kitértem az első ütése elől és már lendítettem a kezem, majd egy éles hangot kiadva a földre esett, és a kezével a felrepedt száját nézte.

-Te szarházi kurva!-kiabált és azon nyomba felállt,hogy nekem jöjjön. Eljátszottam az összes lapom..ennyi, kész.

Az első ütés volt a legfájdalmasabb. Igaz, hogy erőszakoltak már meg..de még sosem vertek, sem ütöttek meg. Idegen és lesújtó fájdalmas volt.

A második már valamivel kellemesebb volt, de mivel a földön feküdtem és sírtam…ez lehetetlen játszma volt. Mikor belerúgott a gyomromba, s vért köhögtem fel megijedt. Felállt és undorító őszülő bajuszát pödörgette. Féreg.-Ha ezt el mered mondani valakinek, akárkinek…nem fogok kegyelmezni. Most takarodj.-rugdosott arrébb.

Alig láttam..a vér és a könnyem összekeveredett és szemembe csepegett. Utánam szólt.

-Ne felejtsd el, hogy itt én vagyok a főnök, s kitudja..lehet, jövőhéten az én kis kuncsaftom leszel.-ahogy kiértem a bárból már ki is dobtam a taccsot. Rettentően fájt minden tagom és a gyomrom felfordult, égett.

Hogyan is hihettem, hogy egy éjszaka minden jó lesz végre?Hogyan képzeltem? Louis is ugyanolyan senkiházi paraszt, mint az összes többi, sőt, talán még ő a legkutyább. Olyan módon csavart az ujjai köré, hogy észre sem vettem de már le is feküdtem vele…ingyen. Bármikor megtenném..nem erről van szó, de ha egy ilyen helyen dolgozik az ember-kényszerből, persze-mint a The Works, akkor sosem lesz normális életed.

Kell egyáltalán már normális élet? Hiába vettek fel az egyetemre..sosem fogom tudni elvégezni, ez egy pokoli hely, ahonnan tényleg nem lehet kilábalni. Ha egyszer belekerülök, nem léphetek ki.

Nem gondolkodtam előre, csak mentem a fejem után, s beálltam melegkurvának..ennél nincs lejjebb.

Ah, Louis. Idegesített, hogy folyamatosan az Ő szemei voltak a gondolataimban. Sehogy sem tudtam kiverni onnan és akkor sem, mikor már reggel hétkor a bártól másfél mérföldre lévő nyomornegyedhez értem. Jó kis hely mi? Ja, itt kaptam szállást..a legillatosabb hely is egy szeméttelep a környéken és ha belegondolsz, tényleg olyan, mint egy arab országban lévő tanya…büdös, koszos és csak az utcán aludhatsz, mert nem tudsz máshol.

Ilyenkor kérdezem meg magamtól, hogy kellett ez nekem? Miért nem kerestem valami olcsó motelt? Egy lepukkant műhelyi állással?

De ha már kérdezgetek, akkor miért haltak meg a szüleim? Miért kell egyedül lennem ebben a sokszorta kegyetlen világban, ahol bizonyítottan nem állom meg a helyem? Miért nem fogadott örökbe senki soha? Miért?

Órák óta sírtam…a vér rászáradt minden testrészemre, s aki elment mellettem csak undort mutatott. Hát persze..itt kinek is számítana egy szerencsétlen nyomora?

A telefonom betört, s alig tudtam már bekapcsolni..pár dolláron kívül szinte semmi nem volt nálam..és már nagyjából harminc órája nem ettem.

Mikor megláttam a szokásos helyem, ami egy kisebb faház volt, megtántorodtam. Két öregasszony próbálta a kiskosarával elhordott vízzel oltani, ugyanis égett, akár a pokol.
Na jó, a jó ég a bolondját járatja velem? Mit fogok így csinálni?

Elmentem a köztéri kúthoz és jó alaposan lemostam magamról a koszt és a vért..rettentően fájt a gyomrom és éreztem, hogy az arcom sem lehet szép, borzalmasan fel lehet dagadva.

Teljesen úgy néztem ki, mint egy ázott útszéli..milyen ironikus!

Tehát..itt sem maradhattam. Általában buszozni szoktam az egyetemig, s vissza..de most egy kanyi se volt a buszjegyre..legalább a kollégium tudott szolgálni egy ággyal és egy kicsi, de otthonos szobával, de onnan is kihajítottak pénz híján. Akkor utáltam, de most már hiányolom. Régóta nem aludtam semmit..nem ettem, s nem ittam. Egyszóval, hajléktalanná váltam.

A kezdeti nehézségek ellenére..sikerült elbóklásznom egy egész szép környékre..mindenhol illatos fák, virágok és újonnan épített házak sorakoztak, s itt-ott egy-egy lakó is vidáman nevetgélt, pedig még csak délelőtti órákat írtunk.

-Hé! Segíthetek?-jobbra néztem és egy kedvesen mosolygó, talán velem egykorú lány nézett vissza rám. Meglepődtem..soha senki nem szólított meg.

-Öhm..-megakadtam a beszédben, mert  a hasam ismét fájni kezdett, amitől a csillagok keringtek előttem, s összegörnyedtem.

-Ó, istenem. Gyere, segítek.-majdnem átkarolt, de láttam mekkora fájdalmaim lehetnek, ezért inkább csak óvatosan terelgetett.

-É-én..nem szeretnék akadékoskodni. Megvoltam eddig is..-eltátotta a száját, mikor felhúzta az ingem, s meglátta a nyomokat.

-Ki tette ezt veled? Vadállat. Le tudsz ülni?-nézett a gyönyörű kanapé felé, mire csak  a fejemet ráztam.

-Koszos vagyok..nem ülök le…-elhúzta  a száját és megfogta az ép karom majd lehúzott a bútorra.

-Ne mondj semmit, mindjárt helyrehozlak.-pár perc múlva egy egész zsáknyi kötszerrel és gyógycuccokkal tért vissza hozzám.-Ne nézz így, orvosnak készülök.-megrántotta a vállát, s itt volt az első alkalom, mikor halványan elmosolyodtam.

Felszisszentem sorozatban, mikor megéreztem a csípő érzést a kezemen, a hasamon és az arcomon mindenhol.

-Ne haragudj, de muszáj lefertőtlenítenem.-nézett a szemembe, s esküszöm, hirtelen Louis-é jutott eszembe. Gyönyörű kékek voltak, csak talán nagyobbak.

Rengeteg tisztítás és kötözés után végzett, én pedig úgy néztem ki, mint egy múmia.-Kész is vagy! Oh,de hülye vagyok, be sem mutatkoztam. Diana Lihole vagyok.-mosolygott rám.

-Köszönöm..nem is tudom, hogyan hálálhatnám meg.-néztem le a földre.

-Semmiség, egyébként nem szeretnél lefürdeni? Van hol laknod?-fura csillanást láttam meg a szemében,mikor hallgatásom elárulta az igazságot.-Oh..mi a neved?

-Hm..Harry.-nagyon rendes lánynak tűnt és az is.

-Tényleg nincs hová menned? A szüleid, rokonaid, barátaid?-felsóhajtottam.

-A szüleim meghaltak két éve..nincs se rokonom, se barátom..és párom se.-az utóbbit csak úgy hozzátettem. Örültem,hogy nem kérdezősködött a sebek miatt, de valamiért frusztrált az egész szituáció…egyedül szeretek lenni.

-Ne haragudj, kérlek! És munkahelyed? Iskola?-hamar szóltam el magam…nagyon kérdezősködő.

-Egyetemre járok..de szerintem nem sokáig..és..egy bárban dolgozom.-nem szerettem volna megmondani hol,de úgyis megkérdi.

-Igen? Pultos vagy?-fenevettem.

-Az elég szép kifejezés…nem.-komorodtam el.-Ismered a The Works-t?-rémül arccal nézett rám. Szóval igen.

-A-az nem egy melegbár?

-De, az…az egyetemre gyűjtöm a pénzt..a második félévet nem tudom kifizetni, kell a pénz és máshogy nem megy..csak ilyen..kihasznált módon.

-Nem ismersz még engem..de szeretnélek megismerni. Rendes srácnak tűnsz..és..van egy vendégszobám.-sejtelmesen nézett.Nem értettem hova akar kilyukadni.

-Jaj, ne nézz már így..igen, szeretném ha elfogadnád ezt a kis segítséget. Lakj itt míg szeretnél.-a ledöbbenéstől hirtelen felálltam és tátott szájjal néztem rá.

-M-mi?Neem, biztos nem..köszönöm, de meg vagyok egyedül is..majd csak lesz valami.-felnevetett.

-Nem, Harry. Nem leszel meg egyedül. Amennyit elmondtál az imént, az bőven elég volt ahhoz, hogy megértsem…semmi nem megy. Hagy segítsek egy kicsit. Így is elég magányos vagyok..csak néha a legjobb barátom jön át hozzám, Tom..s a férje..őt nem kedvelem, de akkor legalább van társaság. Kérlek, Harry!-nagyon furcsának tartottam, hogy alig ismerem egy órája és máris befogadna..itt valami bűzlik!

-Rendben..de tényleg csak egy rövid ideig.-felállt és óvatosan megölelt.

-Azonnal el kell menned fürdeni.-felnevettünk.-Már ne is haragudj, de olyan szex szagod van, hogy itt leszek rosszul helyben.

Hirtelen csöppentem ide…és érdekes módon szimpatikus a csajszi, s látom rajta, hogy bejövök neki…ezt ki ne érezné meg?Viszont, meleg vagyok..ezen nem lehet változtatni.

Igen hamar lefürödtem, s fél óra múlva már illatozva somfordáltam ki a nappaliba, egy törölközővel a derekamon.

-Diana? Öhm..kaphatnék valami ruhát?-eltorzult arccal nézegette a hasam. A seb nem tűnt el onnan még..

-P-persze. Tom-nak úgyis vannak itt ruhái, csak nehogy meg tudja, hogy hordod..Louis kitekeri a nyakát így is…-magában beszélt, de a Louis névre felpillantottam.

Ezt is neki köszönhetem. Ha nem hagy ott kábultam és vággyal túlfűtöttem, kifacsarva és ráadásul pénz nélkül, akkor most még nyugodtan feküdhetnék a VIP szobában az ágyban és álmodhatnék jobb életet magamnak. Picsába.

-Itt is van, menj vedd át őket nyugodtan..mit szeretnél enni?-az étel hallattán megkordult a gyomrom, s már kilyukadt az éhségtől.-Amint látom, bármi belédférne.-felnevetett.

-Sajnálom..sok gond van velem.-hitetlenkedve rám nézett.

-Veled? Jobb társaságot nehezen képzelhetnék ide. Szóval iparkodj és vedd át a cuccokat, majd gyere és ülj az asztalhoz!-kezem a fejemhez raktam.

-Igenis asszonyom!-nevetve lépkedtem vissza a fürdőszobába. Jófej lány..aranyos és kedves. Meg sem tudom neki hálálni mindezt…rengeteget segít.

Hamar felkapkodtam volna a ruhákat, de sokszor nyilallt fájdalom néhány testrészembe, ezért minden csak óvatosan próbáltam megtenni. Amikor kimentem finom illatok lengték körbe a nappalit, s a konyhába mentem, ahonnan érdekes hangfoszlányokat hallottam meg.

-Minek jöttél ide?-Diana hangja most egy csepp kedvességet sem mutatott.

-Szerinted? Jó lenne, ha nem traktálnád Tom-ot mindenféle hülyeséggel. Ha elmondod neki, hogy hűtlen vagyok hozzá..megöllek!-az ismerős hang miatt félrevert a szívem..nem!

-Ne merészelj fenyegetni, nem félek tőled..bármikor beköphetlek a zsaruknak.-nem hittem volna, hogy Diana tud ennyire kemény is lenni. Meguntam a hallgatózást és beléptem. Az idegen nekem háttal állt, Diana pedig szemben..Mikor meglátott elmosolyodott.-Á, Harry. Ülj le, amíg kitessékelem a bunkóságot.-Ő pedig megfordult. Állam a padlót súrolta és iszonyú düh kerített hatalmába.

-Te?-mondtuk egyszerre.